Ingyenes Zene Magazin

A Digital Watermarking Alliance kutatása szerint az online médiatartalmakba beágyazható ún. digitális szériaszámok alkalmazása csökkentené az illegális le- és feltöltések arányát, és a legális szolgáltatások használatára ösztönözné az internetezők jelentős részét – olvasható a szervezet sajtóközleményében.

A DSNs technológia segítségével az átlagfelhasználó számára nem érzékelhető egyedi azonosító számkódokkal láthatóak el a digitális, online elérhető tartalmak. Az elképzelések szerint a DSNs kóddal ellátott zenefájlok, filmek és tévéműsorok legálisan működő szolgáltatásokon keresztül szabadon hozzáférhetőek lennének.

Emellett pedig a napjainkban alkalmazott digitális jogkezelési rendszerrel ellentétben lehetővé tenné, hogy a felhasználók biztonsági másolatokat készítsenek a letöltött fájlokról, illetve különböző adathordozókra másolják át azokat. Ugyanakkor, ha a DSNs jelzéssel ellátott fájlok illegális használata, le- illetve feltöltése, valamint jogtalan terjesztése felmerül, a speciális azonosító kód lehetővé teszi, hogy a jogsértő forrás azonosítható legyen.

A DWA felmérése szerint a technológia bevezetése az online fogyasztók körében a legális és fizetős szolgáltatások használatát ösztönözné, de hatására a jelenleginél többen vásárolnának CD és DVD lemezeket is. A kutatás során 994 megkérdezett internetező 33 százaléka válaszolt úgy, hogy a DSNs jelzések azonosíthatósága elrettentené a fájlok illegális letöltésétől, 52 százalékuk pedig nem kockáztatná ezek jogtalan feltöltését sem. A válaszadók többsége szerint a DSNs technológia nem olyan nehézkes és bonyolult, mint a DRM, ráadásul úgy gondolják, hogy az új technológia egyensúlyi helyzetet teremtene a fogyasztók és a jogvédők igényei között.

Azokat kéne büntetni, akik az illegálisan megszerzett filmért, zenéért pénzt kérnek, s nem azokat, akik ezt letöltik – állítják egységesen azok a profi letöltők, akik névtelenül, pontosabban álnéven válaszoltak egy netes fórumon feltett kérdéseinkre. A fájlcserét a legtöbben illegálisnak hiszik, a valóság ezzel szemben az, hogy amíg nem kérünk vagy kínálunk érte pénzt, a magyar joggyakorlat szerint nem lépjük át a szerzői jogi törvény által szabályozott szabad felhasználás kereteit. Azokat kéne inkább fülön csípni akik a piacokon meg hasonló helyeken árulják pénzért a kalóz másolatokat és ezzel hatalmas károkat okozva.

A legdühítőbb dolog most az , hogy már nem csak az üres CD-kre és DVD-kre, de az adatot nem tartalmazó pendrive-okra is jogdíjat kell fizetni mostantól, arra hivatkozva, hogy egy teljes film is ráfér a kis pendrive-ra. Miközben a szerzői jogok védői ilyen, erősen vitatható módon próbálnak bevételre szert tenni, addig a neten szinte már bármit meg lehet találni. Természetes, hogy a sávszélesség növekedésével az adatforgalom is megnőtt, s még csak nem is kell a feketén letöltögetőkre gondolnunk, a különböző internetes telefonok, a videó beszélgetések is viszonylag gyors netet és nagy adatforgalmat igényelnek – mondja Kolluti Tamás, az egyik fehérvári főiskola rendszergazdája.

A felhasználók 2 módon juthatnak hozzá a letöltésekhez. Egyszerű módja ha egy torrent fájlt keresünk és találunk a neten, és ezért nem kell fizetnünk. A torrent lényege, hogy az általunk keresett film, zene nem egy nagy központi gépen van, hanem darabokban, elszórva a világ több ezer gépén. Miközben a PC-nkre letöltődnek a film darabjai, ezeket tőlünk több száz másik számítógépező is folyamatosan tölti. A másik, ami büntetendő, amikor egy pár ezer forintos sms elküldéséért cserébe megkapjuk azt a jelszót, amelynek segítségével szinte bármit leszedhetünk egy megadott honlapról. Itt a fájl egyetlen gépen van fent. Amíg az előbbi módszerben érződik egy demokratikus és ingyenes elv, ez utóbbinál teljesen kézenfekvő, hogy a szervertulajdonos nem is kevés pénzt szerez ezzel.

Az EU-ban a 2001-es szerzői jogi irányelv hatálybalépése óta tilos a zeneletöltés, mely jogszabályt 2004-ben a polgári jogi szankciók harmonizálása követett. Az Európai Bizottság pedig már a büntetőjogi szankciók harmonizálásán dolgozik. Bár az Európában letöltött zeneszámok túlnyomó többsége még mindig illegális oldalakról származik, a legnagyobb kalózoldalakat – Napster, Kazaa és Pirate Bay – sikerült leállítani.

A legtöbb illegális zeneletöltés a nemzetközi zenei ipari szövetség (IFPI) felmérése szerint Görögországban, Olaszországban, Spanyolországban és a tagjelölt Bulgáriában történik, míg a szankciók végrehajtása Nagy-Britanniában, Olaszországban, Franciaországban, Németországban és Svédországban a leghatékonyabb.

A jelenlegi szabályozás szerint az európai dalszerzők életük végéig, majd utána 70 évig, míg az énekesek életük végéig, majd 50 évig tartják meg jogukat egy-egy nótára. Az IFPI nyomására az Európai Bizottság azonban már vizsgálja a jogok – amerikai mintára – 95 évre való kiterjesztését – írja az EUvonal.

Évente a világban 20 milliárd dalt töltenek le illegálisan, míg mindössze 420 milliót törvényesen. A kalózkodás azonban nemcsak a zeneletöltéseket érinti, hanem a CD-ket, a szoftvereket és a luxusmárkákat is.

Franciaországban már lekapcsolnak

Néhány hete a francia parlament mindkét háza megszavazta a Hadopi törvényt. A felsőház által elfogadott javaslat egy állami megfigyelő ügynökség létrehozását írja elő, ami a kiadók, a játékgyártók és a filmforgalmazók segítségével azonosítja majd, hogy ki mit tölt le az internetről. A tervek szerint, ha a hatóság valakiről megállapítja, hogy jogvédett tartalmakat oszt meg, akkor egy figyelmeztető e-mailt, majd egy levelet fog küldeni, ha pedig a címzett a fenyegetések hatására sem hagy fel a tevékenységgel, egy évig szüneteltetni fogja az internet-hozzáférést.

A Nicolas Sarkozy francia elnök támogatását is élvező javaslatot egyszer már elutasította a francia törvényhozás. Ezután újra benyújtották, és tegnap a Hadopi törvény 296:233 arányban átment az alsóházon, ma pedig az ellenzéki szocialista és kommunista képviselők távolmaradása mellett 189:14 arányban, a parlament felsőháza is elfogadta.

A nagy zenekiadókat tömörítő szervezet, az IFPI vezetője, John Kennedy üdvözölte az alsóház döntését, és azt nyilatkozta a BBC-nek, hogy a franciáknak sikerült megtalálniuk a szerzői jogsértések felderítésének és büntetésének a megfelelő módját, ami minden bizonnyal a legális zeneletöltési lehetőségeket kínáló internetes boltok forgalmának a fellendülését eredményezi majd.

A britek is hasonlót terveznek

A brit médiaszolgáltatók koalíciója és néhány jogvédő szervezet is azt javasolta a kormánynak, hogy az internetkapcsolat felfüggesztését mint büntetési lehetőséget vezessék be az illegális letöltések ellen, azonban a művészek máris támadják az ötletet.

A digitális világ kihívásai, és a benne rejlő lehetőségek támogatásának céljai miatt létrehozott Featured Artist Coalition (FAC) ellenzi a brit médiaszolgáltatók és jogvédők ötletét, mely a netkapcsolat felfüggesztésével büntetné az illegális letöltőket. A FAC álláspontja szerint komolyan el kell gondolkozni azon, hogy a lemezipar valóban a művészek érdekeit képviseli-e, amikor ilyen elképzelésekkel áll elő.

Forrás: www.hirszerzo.hu

Első fokon egy 1 börtönbüntetést kaptak a ‘kalózok’ és 30 millió svéd korona azaz olyan 800 millió forintnyi kártérítésre büntették az üzemeltetőket. A kártérítést benyújtok között vannak a legnagyobbak a Warner Brothers, a Sony Music Entertainment, az EMI és a Columbia Pictures. De fellebbezést adtak be úgyhogy még egy évig is eltarthat az ügy.

A The Pirate Bay hozzájárult, hogy a felhasználók filmeket, zenéket és számítógépes játékokat töltsenek le ingyen a világhálóról. Becslések szerint 22 millió internetező használta nap mint nap a kalóz oldalt.

A Pirate Bay ügye 2006 közepén kezdődött, amikor egy razziában svéd rendőrség lefoglalta a kalózok szervereit. Az oldal biztonsági mentésből történő újraindításához csupán pár napra volt szüksége az üzemeltetőknek, így a látványos akcióval nem érte hatalmas kár a letöltögetőket.

A védő ügyvédei azzal érveltek, hogy a honlap csak fórumként szolgál és arról közvetlenül nem lehet letölteni. És ezért az üzemeltetőket nem lehet felelősségre vonni, hogy a honlap segítségével milyen fájlok cserélnek gazdát.

A bíróság abban mondta ki bűnösnek a négy férfit akik üzemeltették a torrent oldalt, hogy hozzásegítették a felhasználókat a szerzői jogok megsértéséhez azzal, hogy az általuk üzemeltetett weblap “részletes keresési funkciókkal, egyszerű letöltési és tárolási képességekkel, illetve fájlkövetővel rendelkezett”.

Várjuk a másodfokú ítélet, hogy milyen döntés születik…